Kornati-szigetek

Horvátország partjaitól nem messze, a Földközi-tenger azúrkék csillogását sziklakertek sokasága tarkítja. Nevezetesen a Kornati-szigetek több mint156 szigete, zátonya töri meg az Adria kéklő végtelenét. A Nemzeti Park, mely 89 szigetből áll, a legnagyobb szigetről, Kornatról kapta nevét. A legsűrűbb szigetcsoportot turisták százai foglalják el nyaranta és bármily hihetetlenül is hangzik, télen a teljes lakatlanság csendjébe burkolóznak a szigetek. A kőfallal körbezárt szigetek, sekély tengeröblök és zátonyok egyedülálló látványa kápráztatja el a szigetvilág felfedezőit. A Kornati-szigetek valamennyi szigete csak hajóval közelíthető meg. Az egymás mellett szorosan elhelyezkedő szigetek labirintusában barangolva, olyan páratlan természeti csodákra bukkanhatunk, mint a különleges, nyílt tengerre meredő kliffek. (a tengerből előbukkanó tengerszálak) A helybéliek a tenger koronájának nevezik ezeket a törőhullámok által megsebzett sziklafalakat, valószínűleg a Kornat név is innen származik. A természet csodálói, a valaha erdőkkel borított Kornat szigeten, olyan lenyűgöző kincsekre lelhetnek, mint a színes kőzetrétegek koncentrikus körei vagy a 109 méter kavicsóriás, az „Opat”. Az igazi kalandorok meghódítják a szigetek ormain kialakított kilátókat, melyről az egész szigetvilág szépsége tárul elénk.

Krka Nemzeti Park

Hatalmas robajjal száguldó, csodálatos vízeséseivel, a keskeny sziklák között kanyargó folyóival, a mély szurdokvölgyek és lecsendesedett tavak izgalmas játékával, valamint páratlan élővilágával valóban a természet csodája a 110 négyzetméteren elterülő, időrendi sorrendben a hetedik horvát nemzeti park, a Krka Nemzeti Park. Itt találjuk a vele „azonos néven zubogó” Krka vízesést, mely Közép-Dalmácia legnagyobb folyója. A karsztvidék „ösvényein” 70 km hosszan nyargaló folyam 300 méter szintkülönbséget tesz meg útja során, melyet magasból alázúduló vízesések, néhol 200 méter mély kanyonok, forrásmészkő-gátak és olykor olykor örvénylő szorosok tarkítanak. A Park 850 növényfajnak, 220 madárfajnak, valamint 18 féle hal- és denevérfajnak ad otthont.
(FORRÁS: horvatorszag.repeta.hu)

 

Paklenica Nemzeti Park

A legnagyobb horvát hegység a Velebit tenger felé eső, déli lankáinak része. Területe: 36 km². A 400 m-t is elérő szorosok a hihetetlenül erős eróziók eredményeként keletkeztek. Csak itt található meg a fekete fenyő. Sűrű erdők, ritka növényfajták, csak itt előforduló rovarok, hüllők, nagyszámú madárfaj (saskeselyű) él a park területén. Az Anicka kuk, a szoros 400 m magas sziklája a horvátországi hegymászók legkedveltebb úticélja.(FORRÁS:network.hu)


Plitvicei-tavak

Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánították. Területén több védett állatfaj él: medve, farkas, vidra, erdei fülesbagoly. 1979-ben a vidék rákerült az UNESCO természeti világörökségi listájára.
Az évezredek során a Matica, Rječica és Plitvica folyócskák összegyűlt vize kioldotta a mészkövet és e természeti átalakulások hatására tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkította, vadregényes táj alakult ki. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A terület karsztos vidék, de a kőzet anyaga mésztufa.
(FORRÁS: hu.wikipedia)

Észak-Velebit Nemzeti Park

 

Fotók: 1) Kornati, 2) Krka 3) Plitvice 4) Sjeveni Velebit 5) Paklenica

  • Novalja, Horvátország - Kirándulási - Kép 1
  • Novalja, Horvátország - Kirándulási - Kép 2